Vérplazma
Vörösvérsejtek
Fehérvérsejtek
Vérlemezkék
Véralvadás
Az érhálózatban keringő testfolyadék, a vér a A szervezet egyik legváltozatosabb szövettípusa, amely általában sejtekből, a sejtek között megtalálató rostokból és egyéb sejt közötti állományból áll. Ide tartozik a lazarostos kötőszövet, amely pl. bőr irharétegében található meg, a tömöttsortos kötőszövetek (pl. inak), a zsírszövet, vagy a folyékony sejt közötti állományú és rostokat nem tartalmazó vér is.kötőszövetek közé tartozik. Sejt közötti állománya a vérplazma. Sejtes (más néven alakos) elemei a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék. A vér alakos elemei a Felnőtteknél a csontok szivacsos állományában található szövettípus, amely a vér alakos, vagy sejtes elemeinek képzésében vesz részt.vörös csontvelőből származnak. A vér mennyisége a testtömegnek mintegy 8%-a, a térfogata átlagosan kb. 5 dm3. A vértérfogat 55%-át teszi ki a vérplazma, 45%-át pedig a sejtes elemek.
A vérplazma fő alkotóeleme a víz. Ebben a sárgás színű, sokféle iont, szerves anyagot tartalmazó folyadékban szállítódnak a vér sejtes elemei is. A fehérjéi közül egyesek szállítófehérjék, amelyekhez hormonok, zsírsavak, különböző fémionok kötődhetnek. Az Más néven ellenanyagok, vagy antitestek. A vérplazmában található fehérjék egy csoportja, amelyeket a nyiroksejtek termelnek. Szerepük a szervezetbe került antigének azonosításában és semlegesítésében lényeges.immunoglobulinok olyan fehérjék, amelyek a szervezetbe került testidegen anyagok (Olyan anyag, amely a szervezetbe jutva az immunrendszer védekező reakcióját váltja ki.antigének) elleni védekezést szolgálják, míg más fehérjék a véralvadásban játszanak szerepet. A vérplazmában szállítódik a légzési gázok közül a szén-dioxid is. A vérplazma összetételének vizsgálata (fehérjetartalom, ionösszetétel, A vérplazma glukóz (szőlőcukor) koncentrációja. Általában mmol/liter értékkel adják meg (normál éhgyomri érték: 3,9-6,1). A Magyarországon elterjedt cukorbetegség azonosításához fontos az ismerete.vércukorszint stb.) fontos információt nyújt a szervezet egészségi állapotáról.
A vörösvérsejtek a vörös csontvelőben képződnek. Érésük során elvesztik sejtmagjukat, valamint membránnal határolt egyéb sejtalkotóikat, ezért vörösvértesteknek is nevezik őket. Fánkra emlékeztető alakjuknak köszönhetően kicsi a közegellenállásuk és rugalmasak. Vörös színű vastartalmú vérfestéket, hemoglobint tartalmaznak, amelynek szerepe az oxigén megkötése és szállítása a vérben. Sejthártyájukban különféle szénhidráttartalmú membránfehérjék találhatók, ezektől függ az egyén vércsoportja. Egészséges ember vérének 1 mm3-ében 4,5−5 millió vörösvértest van. Ha ennél lényegesen kevesebb, akkor vérszegénységről beszélünk. A vörösvértestek élettartama kb. 120 nap, az elöregedett sejtek a lépben bomlanak le.
A fehérvérsejtek a vörös csontvelőben és a A nyirokerek mentén található nyirokcsomók valamint a nagyobb nyirokszervek, mint a lép, mandula, csecsemőmirigy és a vakbélnél található féregnyúlvány tartoznak ide. Kiemelkedő szerepet játszanak egyes fehérvérsejtek képződésében, valamint a szervezet védekező reakcióinak kialakításában.nyirokszervekben képződnek. A szervezetet az idegen anyagok (antigének) ellen védő immunrendszer tagjai. Egészséges emberben 1 mm3 vérben 4–10 ezer található belőlük. Nagyobb részük a falósejtek, kisebb részük pedig a Másik nevük limfociták, a fehérvérsejtek egyik csoportja. Méretük a vörösvértestekhez hasonló, önálló mozgásra nem képesek. A védekezőrendszer tagjaiként szerepük a specifikus immunválasz kialakításában jelentős.nyiroksejtek (limfociták) közé tartozik. A A fehérvérsejtek egyik kategóriája. Önálló mozgásra is képesek, és az ereken kívül, a szövetekben is megtalálhatók. Bekebelezéssel pusztítják el a kórokozókat.falósejtek képesek elhagyni az érpályát, és a szövetek területén kebelezik be az antigéneket. A nyiroksejtek ellenanyagokat (Más néven ellenanyagok, vagy antitestek. A vérplazmában található fehérjék egy csoportja, amelyeket a nyiroksejtek termelnek. Szerepük a szervezetbe került antigének azonosításában és semlegesítésében lényeges.immunglobulinok) termelnek.
A vérlemezkék kisméretű, membránnal határolt sejttöredékek, amelyek a vörös csontvelő óriássejtjeiből keletkeznek. Számuk az egészséges ember vérének 1 mm3-ében 150-300 ezer darab. Az ér sérülésekor kitapadnak az érfalra, és olyan anyagok szabadulnak fel belőlük, amelyek egyrészt beindítják a véralvadást, másrészt kiváltják a sérült érfal összehúzódását, ez pedig mérsékeli a vér elfolyását.
A véralvadás az érfal sérülésekor következik be. A sérülés helyén a folyékony vérplazma kocsonyás állagúvá válik, és a vér sejtes elemeivel együtt alvadékot képez, amely meggátolja a vér elfolyását. A sérült érfal elsőként olyan anyagokat termel, amelyek hatására a vérlemezkék kitapadnak az érfalra. Ezt követően a vérlemezkékből felszabaduló anyagok aktiválják a vérplazma véralvadásban fontos fehérjéit. A vérplazmában több lépésből álló reakciósorozat játszódik le, amelynek végeredményeként az egyik vérplazmában található fehérje vízben oldhatatlan, térhálós szerkezetűvé alakul át. A fehérjehálóba beleakadnak a vér sejtes elemei, alvadék képződik. Az alvadék alatt hamarosan regenerálódik az érfal. Végül az alvadék is lebomlik, felszívódik.
A normális véralvadás időtartama egészséges emberben 5-6 perc. Ha ennél lényegesen hosszabb a véralvadási idő, vagy a vér nem alvad meg, akkor vérzékenységről beszélünk.
