Felhám
Irha
Bőralja
Szőr és haj
Körmök
Bőrérzékelés
A bőr egészsége
A bőr elválasztja a test belső részeit a külvilágtól, az első védelmi vonalat jelenti a kórokozókkal és az egyéb károsító hatásokkal, például a napfény ultraibolya sugaraival szemben. Sokféle Idegvégződés, módosult idegsejt, amely képes a környezetből származó ingerek érzékelésére, és ingerületként való továbbítására az idegrendszer felé.receptort tartalmaz, amelyek fontos információkat közvetítenek a külső környezetből. Mindezeken felül szerepe van a belső környezet állandóságának fenntartásában is, hiszen részt vesz a hőszabályozásban, a test víz- és sótartalmának alakításában. Három réteg alkotja: a felhám, az irha és a bőralja. A felhám szaruképződményei a szőrszálak és a körmök.
A bőr felszínét A hámszövetek egyik típusa, amely a szárazföldi gerincesekre jellemző. Nevét onnann kapta, hogy az osztódó sejtek felett több rétegben helyezkednek el a hámsejtek, a szövet tetején pedig védelmet biztosító szaruréteg található.többrétegű elszarusodó laphám alkotja, hámrétegnek is nevezik. Az alsó réteg sejtjei gyorsan osztódnak, az újonnan képződő sejtek felfelé nyomulva pótolják a bőr felső, folyamatosan kopó, pusztuló rétegét. A felfelé nyomuló sejtekben Rostos szerkezetű, rendkívül ellenálló fehérje, amely az emberben a bőr felszínén található, de ez építi fel a szőrszálakat, hajszálakat és a körmöket is. Az állatvilágban más képződmények, plédául szarv, pata, vagy csőr alkotásában is részt vesz.szaruszemcsék képződnek, a legfelső réteget az elhalt, elszarusodott sejtek maradványai alkotják. A szaruréteg vízhatlanná teszi a bőrt, megakadályozza a szervezet vízvesztését, kiszáradását. Vastagsága erősen függ az igénybevételtől, a tenyér és a talp területén a legvastagabb. A hám alsó rétegben találhatók a bőr színét adó festéksejtek is. A Másik nevük melanociták. A hámréteg jellemző festékanyagát,a melanint termelik, amely a többi sejtbe kerülve színezi a bőrt, szőr-, vagy hajszálakat.festéksejtek által termelt sötét festékanyag szerepe a bőr védelme az ultraibolya sugaraktól, ezért ha sokat tartózkodunk napon a bőrünk sötétebb lesz, „lebarnul”.
Az irha a felhám alatt húzódó kötőszövetes réteg. Fő tömegét magas víztartalmú A legelterjedtebb kötőszövet típus az emberi szervezetben, valamennyi szervben megtalálható. Sejt közötti állománya jelentős a sejtek számához képest, rostban gazdag. Helykitöltő, rögzítő szerepén túl a mechanikai védelemben, a kórokozók elleni védekezésben és a többi szövet anyagcseréjének segítésében is lényeges.laza rostos kötőszövet alkotja. A szövet elnevezése arra utal, hogy sejt közötti állományában a fehérjerostok látszólag szabálytalan lefutású hálózatot alkotnak, ezeknek köszönhető a bőr rugalmassága. A rostok között sok sejt, köztük fehérvérsejtek találhatók. Az irhát gazdag hajszálérhálózat szövi át, amely egyrészt táplálja a felhám sejtjeit, másrészt fontos szerepe van a hőszabályozásban is. Az irhában sokféle Váladéktermelő mirigyhámsejtekből álló sejtcsoport, vagy szerv.mirigy (faggyú- és verejtékmirigyek) és Idegvégződés, módosult idegsejt, amely képes a környezetből származó ingerek érzékelésére, és ingerületként való továbbítására az idegrendszer felé.receptor is van. A verejtékmirigyek vékony kivezetőcsővel csatlakoznak a felhámhoz. Az általuk termelt folyadék a bőrfelszínre jutva párolgása miatt a szervezet hűtésében játszik fontos szerepet.
A bőralja kapcsolja a bőrt a test belső szöveteihez. Kötőszöveti rostokat, izomelemeket és több-kevesebb A kötőszövetek egyik típusa, amely főként zsírsejtekből áll. Fő szerepe a mechanikai védelem és sejtekben felhalmozott zsír miatt az energiaraktározásban is fontos.zsírszövetet tartalmaz. A bőraljában található zsírszövet nemcsak tápanyagraktár, hanem fontos szerepe van a hőszigetelésben és a bőrfelszín alatt található szervek, szövetek védelmében is.
A szőrszálak a felhám származékai. Az irharétegbe süllyedő szőrtüsző belső sejtjei hozzák létre. A szőrtüsző alsó, kiszélesedő része a hajhagyma, vagy szőrhagyma. A hajszál, vagy szőrszál bőrből kiemelkedő része az elhalt sejtekből keletkező Rostos szerkezetű, rendkívül ellenálló fehérje, amely az emberben a bőr felszínén található, de ez építi fel a szőrszálakat, hajszálakat és a körmöket is. Az állatvilágban más képződmények, plédául szarv, pata, vagy csőr alkotásában is részt vesz.szarulemezekből áll, színét a szaruanyagba rakódó festékanyagok határozzák meg. A szőrszálakhoz csatlakozó szőrmerevítő izom működése során a szőrszálak felegyenesednek, libabőrösek leszünk. A szőrtüszőkhöz faggyúmirigy is csatlakozik, melynek zsíros váladéka átitatja, vízhatlanná, rugalmassá teszi a bőrt. Az ember szőr- és hajszálai a tapintásban is szerepet játszanak az alsó részükhöz csatlakozó idegvégződésnek köszönhetően.
A körmök az utolsó ujjpercek felszínét borító, kemény, tömör Rostos szerkezetű, rendkívül ellenálló fehérje, amely az emberben a bőr felszínén található, de ez építi fel a szőrszálakat, hajszálakat és a körmöket is. Az állatvilágban más képződmények, plédául szarv, pata, vagy csőr alkotásában is részt vesz.szarulemezek. A körömlemez növekedéséért a körömlemez tövében található osztódó sejtek rétege a felelős. A képződő sejtek kifelé nyomulnak, és fokozatosan elszarusodnak. A körmöknek fontos szerepük van a fogásban és a tapintásban, és az ujjpercek védelmében.
A bőr fontos érzékszerv, nagyszámú és sokféle Idegvégződés, módosult idegsejt, amely képes a környezetből származó ingerek érzékelésére, és ingerületként való továbbítására az idegrendszer felé.receptor található benne. A mechanikai ingerek felfogásában a fájdalomérző idegvégződések, a tapintótestek, a nyomásérzékelő receptorok, valamint a szőrszálakhoz tartozó idegvégződések játszanak szerepet. A fájdalomérző idegvégződéseknek ingerlése alakítja ki fájdalomérzetet. A bőr hőmérsékletének változását a hideg és a meleg receptorok fogják fel. Az előbbiek a bőr hőmérsékletének csökkenésére, az utóbbiak a bőr hőmérsékletének a növekedésére érzékenyek.
