Megtermé- kenyítés
Terhesség
Szülés
Hormonális szabályozás
Az új egyed első sejtje a megtermékenyítés során alakul ki. A megtermékenyített petesejt gyorsan osztódásnak indul, ezzel megkezdődik az Az egyedfejlődésnek az a szakasza, ami a megtermékenyítéstől a születésig tart.embrionális fejlődés. A fejlődő A megtermékenyítéstől az embrionális fejlődés harmadik hónapjáig így nevezik a fejlődő utódot. Ezután már a magzat nevet viseli.embrió a petevezeték Olyan sejtalkotó, amely egysejtűeknél a sejt mozgását teszi lehetővé, míg a csillós hámokon a szövet felületén lévő anyagok, sejtek továbbítása a feladata. A sejt felszínén elhelyezkedő csillók rövid, szőrszerű képződmények és mindig sok van belőlük, mozgásuk összehangolt.csillóinak segítségével jut el a méhbe, ahol kezdetben a méhnyálkahártya látja el tápanyagokkal és oxigénnel, majd pár hónappal később kialakul a méhlepény. A méhen belüli fejlődés mintegy 9 hónapon (280 napon) át tart. A terhesség végén az érett A metermékenyítést követő kb. harmadik hónaptól így nevezzük a fejlődő egyedet.magzatból felszabaduló hormonok hatására beindul a szülés. A csecsemő világrajövetelével kezdetét veszi a Az egyedfejlődésnek az a szakasza, ami a születéstől a halálig tart.posztembrionális fejlődés.
A megtermékenyítés a petevezetékben történik. A petesejtet néhány száz hímivarsejt veszi körül, de a sejthártyát övező vastag burkon csak egyetlen spermium hatolhat át. A bejutást a hímivarsejt feji részéből felszabaduló enzim teszi lehetővé. A megtermékenyítés végén a petesejt és a spermium sejtmagjai összeolvadnak, kialakul a megtermékenyített petesejt, a zigóta. A zigóta osztódásaival létrejövő A megtermékenyítéstől az embrionális fejlődés harmadik hónapjáig így nevezik a fejlődő utódot. Ezután már a magzat nevet viseli.embrió 1-2 hét alatt éri el a méh belső részét, ahol beágyazódik a méhnyálkahártyába. Ezzel veszi kezdetét a terhesség időszaka.
Az A megtermékenyítéstől az embrionális fejlődés harmadik hónapjáig így nevezik a fejlődő utódot. Ezután már a magzat nevet viseli.embrió fejlődése a 8.-9. hét környékére már annyira előrehaladott, hogy pár centiméteres mérete ellenére az összes szervkezdeménye megvan, és alakja felismerhetően gyermekformájú. Ettől az állapottól nevezzük magzatnak.
A A anya ( méh nyálkahártya ) és a magzat (külső magzatburok) által közösen alkotott szerv, mely a magzat táplálásában vesz részt.méhlepény a méhnyálkahártyából (anyai rész) és a fejlődő embriót határoló külső A fejlődő magzatot körbevevő burok, mely két rétegből áll. A külső magzatburok vesz részt a méhlepény kialakításában, míg a belső magzatburok termeli a magzatvizet.magzatburokból (magzati rész) alakul ki a terhesség 2-3. hónapjára. A méhlepény és a magzat között a A magzatot a méhlepénnyel összekötő szerv, melyben erek futnak. Biztosítja a fejlődő utód számára szükséges tápanyagok és légzési gázok felvételét az anya szervezetéből, illetve a magzatból a bomlástermékek leadását az anya fele.köldökzsinórban futó erek teremtik meg a kapcsolatot. Az anyai keringésből tápanyagok, oxigén, ellenanyagok stb. jutnak a magzat vérébe, ugyanakkor az anya és a magzat vére nem keveredik egymással. A fejlődő embrió körül található a belső magzatburok. Ez termeli a magzatvizet, amely nagyon fontos szerepet játszik a mechanikai hatások elleni védelemben.
Az érett A metermékenyítést követő kb. harmadik hónaptól így nevezzük a fejlődő egyedet.magzat tömege 3000–3500 g, testhossza átlagosan 50 cm. A terhesség utolsó heteiben a magzat úgy helyezkedik el a méhben, hogy feje a méhnyak felé nézzen. Közvetlenül a szülés előtt a méhszáj kinyílik, a magzatburkok felrepednek, a magzatvíz elfolyik. A méhfal izomzatának ritmusosan ismétlődő, erőteljes összehúzódásai okozzák a szülési fájásokat, és megkezdik a magzat kitolását a szülőcsatornán. A megszületett csecsemő felsír, az első légvétel kitágítja a tüdejét. A A magzatot a méhlepénnyel összekötő szerv, melyben erek futnak. Biztosítja a fejlődő utód számára szükséges tápanyagok és légzési gázok felvételét az anya szervezetéből, illetve a magzatból a bomlástermékek leadását az anya fele.köldökzsinórt a szülést vezető orvos elvágja. A gyermek megszületése után a méhlepény leválik a méhfalról, és az utolsó méhösszehúzódások eredményeként az is világra jön.
A megtermékenyítést követően a petefészekben a sárgatest nem fejlődik vissza, mivel a fejlődő embrió külső magzatburkának sejtjei az agyalapi mirigy serkentő hormonjához hasonló hormont termelnek. A sárgatest tüsző- és sárgatesthormont választ el, ezek gátolják az új tüsző érését a petefészekben, és fenntartják a méhnyálkahártya fokozott vérellátását. A sárgatest hormontermelését a terhesség 2-3. hónapjától a méhlepény veszi át. A terhesség végén szintén hormonális hatásra indul meg szülés. A szülés után indul meg a tejképzés.
