Újszülött
Csecsemő
Kisgyermek
Kölyök
Serdülő
Ifjú
Felnőtt
Öreg
A születést követő Az egyedfejlődésnek az a szakasza, ami a születéstől a halálig tart.posztembrionális fejlődés az életkor szerint több szakaszra osztható. Az egyes szakaszokat jellegzetes testi, lelki és szellemi változások kísérik. A fejlődés első szakasza az újszülöttkor, amelyet a csecsemőkor, a kisgyermekkor, a kölyökkor, a serdülőkor, az ifjúkor, a felnőttkor, végül az öregkor követ.
Az újszülöttkor az élet első tíz napja. Az újszülöttnek ez idő alatt alkalmazkodnia kell a rendkívüli mértékben megváltozott külső körülményekhez. Anyagcseréje, szívverése élénk, légzése még nem teljesen szabályos. Hőszabályozása fejletlen, ezért melegen kell tartani. Sokat alszik, szinte csak a szoptatás idején ébred fel. Az újszülöttek ideális tápláléka az anyatej, amely a fejlődéshez szükséges tápanyagok mellett a fertőzések elleni küzdelemben fontos ellenanyagokat is tartalmazza. Ezért nagyon fontos, hogy minden újszülöttet, csecsemőt legalább élete első hónapjaiban anyatejjel tápláljanak.
A csecsemőkor az első életév végéig tart. Ebben az időszakban a legnagyobb a növekedés és a fejlődés üteme. A csecsemő megtanulja a legfontosabb hely- és helyzetváltoztató mozgásokat, így a fogást, a felülést, a mászást, a járást. Megjelennek első tejfogai, felismeri családtagjait, kezdi megérteni és használni a beszédet. Az anyatejről áttér a szilárd táplálékra. Alvásigénye a hónapok előrehaladtával fokozatosan csökken, de még így is elérheti a napi 18-20 órát.
A kisgyermekkor a hetedik életév végéig tart. A növekedés üteme lassul, a testarányok jellegzetesen megváltoznak, mivel a fej növekedése elmarad a törzshöz és a végtagokhoz viszonyítva. Az anyagcsere mértéke, a légzés- és a pulzusszám valamelyest csökken, de továbbra is meghaladja a felnőttekét. 0,5-2,5 éves kor között kialakul a tejfogazat, és a korszak végén megkezdődik a fogváltás. Az alvásigény napi 12 órára csökken. Nagyon nagy változások történnek az értelmi képességekben és az önfegyelemben. Megfelelő környezetben rohamosan nő a kisgyermek szókincse, fejlődik emlékezete és gondolkodási képessége. A különböző játékok során rengeteg mozgást, szót, helyzetet tanul. Ebben az időszakban érik meg arra, hogy iskolába kerüljön, megtanuljon írni, olvasni.
A kölyökkor a serdülés koráig tart, lányoknál valamivel korábban fejeződik be, mint a fiúknál. A korszak közepétől ismét gyorsul a növekedés üteme, és ezzel együtt megnő a fejlődő szervezet energiaigénye. Az energiaszükséglet 30%-kal meghaladja a felnőttekét, tehát nagyon fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű, főként fehérjékben és szénhidrátokban gazdag táplálék felvétele. A kölyökkort felfokozott mozgásigény jellemzi. Az alvással töltött órák száma átlagosan 10 órára csökken. Jelentős fejlődés tapasztalható a logikai gondolkodásban.
A serdülőkor (pubertás) hozza az ember életében a legviharosabb változásokat. Bekövetkezik a nemi érés, megkezdődik a férfias, illetve a nőies testalkat kialakulása. Nemcsak a test változik szembetűnően, hanem a személyiség is. Gyökeres fordulat áll be a gondolkodásban, kialakul az igény az ok-okozati összefüggések feltárására. Fontos lépés a felnőtté válás felé, hogy nő a szabadságvágy, erősödik az öntudat. A serdülők nagyon kritikusak a környezetükkel szemben, kevésbé fogadják el a felnőttek véleményét. Érzelmileg gyakran kiegyensúlyozatlanok, hangulatuk gyorsan változik. Szorosan kötődnek társaikhoz, erős az igényük a velük való azonosulásra. Hajlamosak a szélsőséges magatartásra, a felnőttekkel való szembefordulásra. Mindezek miatt ez a kor sok veszélyt is magában rejt. Sokan a serdülőkorban szoknak rá a dohányzásra, próbálják ki az alkoholt és a drogokat.
Az ifjúkor a serdülőkor végétől a 20-25. életévig tart. Ekkor alakulnak ki a felnőttekre jellemző végleges testméretek, befejeződik a növekedés. Kialakul a felnőtt személyiség, amikorra az ember nemcsak testileg, hanem lelkileg is alkalmassá válik a családalapításra, gyermeknevelésre.
A felnőttkor a 60-65. életévig tart. Ebben az időszakban éri el az ember a legnagyobb teljesítőképességét, mind fizikai, mind szellemi téren. A hanyatlás a nőknél az 50. év körül, a változó korral kezdődik, férfiakban valamivel később. A hormonális rendszer átalakulása mindkét nemben testi és lelki változásokat is okoz.
Az öregkorra az általános testi hanyatlás jellemző. A bőr ráncosodik, a csontok törékenyebbé válnak, az izmok tömege és ezzel együtt a testi erő is csökken. A haj megőszül, romlik a látás és a hallás, gyengébb lesz az ellenálló képesség a kórokozókkal szemben. A szellemi frissesség megőrzésében sokat segít, ha az idős ember aktív életet él, rendszeresen mozog, társaságba jár.
