Petefészek
Méh
Petesejt
Ciklus
Az emberi lét folytonosságát a gyermekek születése jelenti, a szaporodás tehát elválaszthatatlan az élettől. Az ember ivarosan, azaz ivarsejtekkel szaporodik. Az ivarsejtek az Az ivarszervek részei, melyek ivarsejteket és nemi, szteroid hormonokat termelnek. Nőknél a petefészkek, férfiaknál a herék. ivarmirigyekben termelődnek, ezekhez járulékos ivarszervek csatlakoznak, amelyek az ivarsejtek elvezetését, érését, védelmét stb. szolgálják. A férfiak és a nők között a legfontosabb különbséget az ivarszervek eltérő felépítése jelenti. Emellett jellegzetes eltérések vannak a két nem testalkatában, testszőrzetében, hangmagasságában, viselkedésében és érzelmi életében is.
A női ivarszervek nagyrészt a hasüregben helyezkednek el. Az ivarmirigy a petefészek, benne alakulnak ki a petesejtek. A petefészkeket kesztyűujjszerűen veszik körül a petevezetők nyúlványai, amelyek a hasüreg alsó részében elhelyezkedő méhbe torkollanak. A nők nemzőszerve az izmos falú hüvely. Bemeneti nyílását a külső nemi szervek közé tartozó kis és nagy szeméremajkak veszik közre. A kis szeméremajkak találkozásánál van a csikló, amely a hímvesszőhöz hasonlóan merevedésre képes szerv. A nemi érést követően a női ivarszervek ciklusosan, 28 napos ritmus szerint működnek. A menstruációs ciklus a terhesség ideje alatt szünetel, és a 50 éves kor körül fellépő változás a nők szervezetében: a menstruációs ciklus elmarad, a petesejtek érése befejeződik és a hormontermelés egy alacsonyabb szintre áll be. Kellemetlen élettani változások kísérhetik ( hőhullám, végtagzsibbadás). Férfiaknál a változás kevésbé szembetűnő.változó korral (klimax) végleg megszűnik.
A petefészkek szilva nagyságú szervek, amelyeket kötőszövetes szalagok rögzítenek a méh hátsó falához. Belsejükben több százezer elsődleges tüsző található, közülük a nemi érést követően 28 naponként általában egy indul érésnek. Az érő tüsző megnagyobbodik, a 14. napon bekövetkezik az Másik neve tüszőrepedés. A női mestruációs ciklus 14. napján a tüszőből a megérett petesejt kilökődik és a petevezetékbe kerül.ovuláció, amikor az érett petesejt kilökődik a petefészekből, és a petevezetőbe kerül. A tüszőhámsejtekből létrejön a sárgatest. Megtermékenyítés hiányában a ciklus végére a sárgatest elsorvad. A ciklus alatt a petefészekben kétféle hormon, a A petefészek tüszőhámsejtjeiben képződő szteroid hormon. A menstruáció után segíti a méhnyálkahártya regenerációját valamint részt vesz a a nőies testalkat és a pszichés-magatartási jellemzők kialakításában.tüszőhormon és a A sárgatestben képződő szteroid hormon. Hatására a méh nyálkahártyája vastagodik, hogy képes legyen a megtermékenyített petesejt befogadására, valamint terhesség esetén fenntartja a méhfal megfelelő állapotát.sárgatesthormon képződik.
A méh a hasüreg alsó harmadában elhelyezkedő, izmos falú szerv, amelynek feladata a fejlődő utód védelme és táplálása. Alsó része a szorosan záródó méhnyak, amelynek a hüvely felé néző nyílása a méhszáj. A méhnyálkahártya szerkezete 28 napos ritmus szerint változik. A petefészekben termelődő hormonok hatására a ciklus elejétől vastagodik, nő a vérellátása, fokozatosan alkalmassá válik a megtermékenyített petesejt befogadására. Megtermékenyítés hiányában, a sárgatest elsorvadása után, erei szűkülnek. A 28. napon a megvastagodott méhnyálkahártya vérzés kíséretében leválik. Ez a Az ovuláció után általában nem történik megtermékenyítés. Ilyenkor a méh felső, megvastagodott nyálkahártyája elhal, majd leválik és vérzés kíséretében távozik.menstruáció.
A megtermékenyítésre alkalmas petesejt A sejtosztódás egyik típusa, amelynél a kiindulási sejt teljes kromoszómaszámának csak a fele jelenik meg az utódsejtekben. Jellemzően ivarsejtek alakulnak ki ezzel az osztódási formával.számfelező osztódással képződik. Az elsődleges petesejteket a petefészekben tüszőhámsejtek veszik körül. Ezek az elsődleges tüszők, amelyek a lánygyermekek petefészkeiben már a magzati élet során kialakulnak.
Az ivarérést követően a tüszőérés alkalmával ciklusonként általában egy tüsző indul fejlődésnek. A tüszőben lévő petesejt is változik, éretten nagyméretű, kerek, sok tartalék tápanyagot tartalmazó, önálló mozgásra nem képes sejt lesz. Az ovulációt követően a másodlagos petesejt kb. 1 napig megtermékenyíthető.
A menstruációs ciklust az A hormonális rednszer központjának is tekinhető belső elválasztású mirigy. Hormonjai más belső elválasztású mirigyek működését és hormontermelését szabályozzák.agyalapi mirigyben és a petefészekben termelődő Belső elválasztású mirigyekben termelődő vegyületek, melyek a véráram segítségével jutnak el a célszervekhez és szabályozzásk azok működését. hormonok szabályozzák. Az agyalapi mirigy serkentő hormonjainak hatására indul be a tüszőérés a petefészekben, de az ovulációra és a sárgatest kialakulására is befolyással vannak. Ezek a hormonok nem folyamatosan, hanem szakaszosan változó mennyiségben termelődnek, ez okozza a nők ciklusos nemi működését, a menstruációs ciklust. A folyamatot a petefészekben termelődő A petefészek tüszőhámsejtjeiben képződő szteroid hormon. A menstruáció után segíti a méhnyálkahártya regenerációját valamint részt vesz a a nőies testalkat és a pszichés-magatartási jellemzők kialakításában.tüszőhormon és A sárgatestben képződő szteroid hormon. Hatására a méh nyálkahártyája vastagodik, hogy képes legyen a megtermékenyített petesejt befogadására, valamint terhesség esetén fenntartja a méhfal megfelelő állapotát.sárgatesthormon is befolyásolják, például a méhnyálkahártya szerkezetére hatnak. A női nemi ciklust befolyásoló hormonok egymással is bonyolult kapcsolatban állnak.
