A mozgási szervrendszer passzív része a csontváz, aktív része a vázizomzat. Az egymáshoz ízülettel kapcsolódó csontokat az izmok mozgatják. Az izmokat inak kötik a csontokhoz. Az erős súrlódásnak kitett helyeken az inakat ínhüvelyek veszik körül. Az izmok nem egyenként, hanem csoportosan működnek.
Csontszerkezet
Csontváz
Koponya
Törzsváz
Végtagvázak
Csontkapcsolatok
Ízületek
A csontok fő tömege A támasztószövetek egyik típusa, amely a csontokat építi fel. Nagy szilárdságú, rugalmassága kicsi. Sejt közötti állományában sok szervetlen só mellett fehérjerostok is találhatók, belsejében erek is vannak, amelyek táplálják a sejteket.csontszövetből épül fel. Szervetlen alkotóelemei között a legfontosabb a kalcium. A szervezet kalciumtartalmának 4/5 részét a csontok tartalmazzák. Szerves alkotórészei a fehérjerostok. A szervetlen részek szilárdságot, keménységet, míg a szerves elemek rugalmasságot biztosítanak a csontoknak, mindkét tulajdonságra szükség van a nagy terhelés miatt.
A csontokat alakjuk szerint feloszthatjuk csöves, lapos és szabálytalan alakú csontokra.
A csontokat kívülről a csonthártya borítja, ebben erek, idegek futnak, az erek be is lépnek a csont belső állományába. A csonthártya nagyon fontos szerepet tölt be a csont táplálásában és a sérülések gyógyulásakor. A csonthártya alatt található a tömör csontállomány, azt követően pedig a kis csontlapok és gerendák alkotta szivacsos állomány. A szivacsos állomány a terheléstől függően képes átépülni. A csöves csontok belső részében velőüreg is található, ebben helyezkedik el a főként zsírszövetből álló sárga csontvelő. A lapos és szabálytalan csontoknak nincs velőürege, de a szivacsos állományukban megtalálható a Felnőtteknél a csontok szivacsos állományában található szövettípus, amely a vér alakos, vagy sejtes elemeinek képzésében vesz részt.vörös csontvelő, amelynek a vérképzésben van fontos szerepe.
Az ember csontvázát körülbelül 206 csont alkotja. A csontváz nemcsak támasztja a testet, hanem a belső szerveket is védi, ezen kívül kalciumraktárként funkcionál, valamint a vérképzésben is fontos szerepet játszik. A csontváz fő részei a koponya, a törzsváz, a végtagok váza és a függesztőöveik.
A koponya két nagy része az agyvelőt védő agykoponya és az elülső részén elhelyezkedő arckoponya. Mindkettő számos csontból épül fel. A koponya a nyakszirti részen mozgathatóan kapcsolódik a gerincoszlophoz. A koponya csontjai általában egymáshoz képest nem mozgathatók, ez alól csak az állkapocs kivétel, amely ízülettel kapcsolódik az agykoponyához.
A törzsvázat a csigolyákból felépülő gerincoszlop, a bordák és a szegycsont alkotja. A gerincoszlop a csontváz tengelye, 32-34 csigolyából áll, ezek egy része mozgathatóan kapcsolódik egymáshoz, más részük összenőtt. Az egymás felett álló csigolyák belső részében található csigolyalyukak csatornát képeznek, ennek védelmében húzódik a gerincvelő. A 12 pár borda a hátcsigolyákhoz ízesül, ezek az alsó két pár lengőborda kivételével porcos összeköttetéssel kapcsolódnak a szegycsonthoz. A hátcsigolyák, a bordák és a szegycsont együttesen alkotják a mellkast.
A függesztőövek feladata a végtagoknak a törzsvázhoz kapcsolása. A kar függesztőöve a vállöv, amely a lapockákból és a kulcscsontokból áll. A lábakat a medenceöv, azaz a medencecsont kapcsolja a törzshöz. A kar csontjai a függesztőövhöz kapcsolódó felkarcsont, az alkart alkotó orsócsont és singcsont, a 8 apró kéztőcsont, amelyek a csuklóízületet adják, a tenyér vázát adó kézközépcsontok és az ujjpercek. A láb vázrendszerében a test leghosszabb csontja, a combcsont tart kapcsolatot a medenceövvel, ezt követően a lábszárat felépítő sípcsont és szárkapocscsont következik. A lábtőcsontok a sarokcsont kivételével kis méretűek, és a bokatájékot alkotják. A lábfej csontos váza a lábközépcsontokból áll, a végtag a karhoz hasonlóan ujjpercekben végződik.
A csontvázban számos módon kapcsolódhatnak a csontok. Ezek egy része mozgatható összeköttetést eredményez, másik típusuk pedig olyan kapcsolat, amelyben a csontok nem mozdulhatnak el a másikhoz képest.
A csontok mozgatható összeköttetései az ízületek, amelyekben kettő vagy több csont kapcsolódik egymáshoz. Az ízesülő csontok felszínét sima felületű porc borítja. A csontvégeket ízületi tok köti össze. Az ízületi tok belső rétegének sejtjei termelik az ízületi nedvet, amely megakadályozza, hogy a csontfelszínek érintkezzenek egymással, és csökkenti a súrlódást az elmozduló csontok között. Az ízületi szalagok összekötik a csontvégeket, és tovább fokozzák az ízület szilárdságát. Az ízesülő csontok felszínének alakja meghatározza, hogy az ízületben milyen irányú elmozdulások jöhetnek létre.
Az ízületekben kialakuló mozgásokat az ízesülő csontvégek és az ízfelszínek alakja, valamint az ízületi tok és az ízületi szalagok határozzák meg.
