Az emésztőrendszer felépítése
Bélperisztaltika
Emésztőmirigyek
Máj
Az emésztőrendszer feladata a táplálék felvétele, feldolgozása (aprítás, kémiai lebontás), a tápanyagok felszívása a vérbe, valamint az emészthetetlen salakanyagok kiürítése a szervezetből. A táplálék a bélcsatorna üregében halad végig, miközben különböző emésztőnedvek hatására jellegzetes fizikai és kémiai változásokon megy keresztül. A béltartalmat a bél perisztaltikus mozgásai továbbítják. Az emésztőnedveket a bélfal mirigysejtjei, illetve a bélcsatornához csatlakozó emésztőmirigyek termelik.
A bélperisztaltika a nyelőcsőtől kezdve egy irányba, a végbél felé továbbítja a béltartalmat. A Másik neve féregmozgás. Egy cső hosszanti és körkörös izomrétegeinek váltakozó összehúzódásaival alakul ki, és hullámszerűen halad. Általában a bélrendszernél hangsúlyozódik ki, de nem csak ott fordul elő a szervezetben. A petevezetékre és a húgyvezetékre is jellemző.perisztaltikus (féregszerű) mozgásokat a bélfalban található körkörös és hosszanti izmok hullámszerűen tovahaladó összehúzódásai hozzák létre. A perisztaltikus hullámot a béltartalom feszítő hatása váltja ki. Az inger hatására a béltartalom előtti szakaszon a bélfal izomzata összehúzódik, ezáltal tovább hajtja a béltartalmat. A gyomorfalban három izomréteg is található, amelyeknek köszönhetően a gyomor nem csak továbbít, de erőteljes keverő mozgásokat is végez.
Az emésztőrendszerhez több, Az emésztőmirigyek által termelt váladékok összefoglaló neve. Nem azonos fogalom az emésztőenzimmel, mert van olyan emésztőnedv, ami nem tartalmaz emészőenzimet, ilyen pl. az epe. Más emésztőnedvek tartalmaznak emésztőenzimet, de más fontos alkotórészt is, ami nem enzim. Ilyen a gyomornedv, amiben a fehérje emésztőenzim mellett sósav is található.emésztőnedvet termelő mirigyes szerv is tartozik, ezek kivezetőcsöve a bélcsatornába nyílik. A szájüregbe nyílik 3 pár nyálmirigy, amelyek emésztőnedve a nyál. A középbélbe ömlik a máj váladéka, az epe, illetve a hasnyálmirigy Olyan mirigy, amely váladékát a testfelszínre, vagy egy üreges szervbe választja ki. Ilyenek pl. a verejtékmirigyek és a faggyúmirigyek, melyek váladéka a bőrre kerül, de ide tartoznak a nyálmirigyek, gyomormirigyek, illetve a máj, és bélfal mirigyei is. A hasnyálmirigy kivételes helyzetű, mert emésztőnedvet termelő külső elválasztású részei mellett vannak belső elválasztású sejtcsoportjai is.külső elválasztású sejtjeiben képződő hasnyál.
A máj a szervezet legnagyobb mirigyes szerve és a szervezetszintű anyagcsere központja. Sejtjeiben képződik a zsírok emésztésében fontos emésztőnedv, az epe, amely az epehólyagban tárolódik. A májban képződik a vérplazma fehérjéinek egy része is. Ezen túl részt vesz a táplálékkal felvett és a bélből felszívódott mérgező anyagok hatástalanításában, illetve a A vérplazma glukóz (szőlőcukor) koncentrációja. Általában mmol/liter értékkel adják meg (normál éhgyomri érték: 3,9-6,1). A Magyarországon elterjedt cukorbetegség azonosításához fontos az ismerete.vércukorszint szabályozásában. Ha magas a vércukorszint, a májsejtek felveszik a vérből a Másik neve szőlőcukor. Egyszerű, hat szénatomos cukor, amely a szénhidrát anyagcsere központi vegyülete, ez a sejtek legfontosabb energiaforrása.glükózt és Több száz glükóz (szőlőcukor) alapegységből álló poliszacharid, ami az állati szervezetek egyik tartalék tápanyaga. A májban, és kisebbrészt az izmokban raktározódik.glikogén formájában elraktározzák. Alacsony vércukorszint esetén a glikogénből glükózt állítanak elő, amelyet a vérbe adnak le.
