Az előbél elsődleges feladata a szilárd táplálék aprítása, pépesítése. Az előbél szakaszai a szájüreg, a garat, a nyelőcső és a gyomor. A szájüregben a fogak megkezdik a szilárd táplálék aprítását. A megrágott táplálék nyállal keveredik, kialakul belőle a falat, amely a nyelést követően a garatba, majd a nyelőcsőbe, onnan pedig a gyomorba kerül. A gyomorban az erősen savas kémhatású gyomornedv megkezdi a Az élő szervezetekre jellemző aminosavakból felépülő makromolekulák. Rendkívül változatosak, szerepük is több féle lehet. Egyes fehérjék biokémiai reakciókat segítő enzimek, mások szerkezeti szereppel bírnak (mint pl. az izomfonalakat, vagy a bőrt, körmöt, kötőszöveti rostokat felépítő fehérjék).fehérjék emésztését. A gyomor vastag izomzata erőteljes keverő mozgásokat végez, ennek eredményeként a béltartalom elfolyósodik. A kémiai emésztésre előkészített táplálékot a gyomorvég izomzata kisebb adagokban, szakaszosan továbbítja a patkóbélbe, amely már a középbél része.
A fogak kívülről két részre oszthatók: az íny fölé emelkedő részük a korona, míg az ínybe süllyedő felük a gyökér, amellyel a fogmederbe rögzülnek. A korona és a gyökér találkozási pontja a fognyak. A fogkoronát a zománcréteg borítja, ez a szervezet legkeményebb anyaga. Sejteket nem tartalmaz, ezért nem képes regenerálódni sérülés esetén. Az alatta található dentin egy különleges csontszövet, élő sejtekből áll, és ép fogaknál sehol nem lehet a felszínen. A fogak belső részét a fogbélüreg tölti ki, amelyben a dentint tápláló erek, valamint az érzőműködésekért felelős idegek helyezkednek el. A foggyökér területén nincs zománcréteg, helyette a fog külső részén a cement található, ez pedig sokkal kevésbé ellenálló, mint a zománc.
Az ember fogazatában alakjuk és funkcióik szerint különféle típusú fogakat találunk. A metszőfogak vízszintes rágóéllel rendelkeznek, egy gyökerük van, és a harapásban van szerepük. A szemfogak hegyesek, egyetlen hosszú gyökerük van, és szintén a harapásban fontosak. Az emberben kis méretűek, de az állatvilágban sok fajnál ezek a leglátványosabb elemei a fogazatnak. Az őrlőfogak, más néven zápfogak rágófelülete gumós, és több gyökerük van. Ezek a fogak a táplálék aprításában fontosak.
Az ember élete során kétféle fogazat váltja egymást. A tejfogazat 20 fogból áll. A felső és az alsó fogsorban, a jobb, illetve a bal oldalon 2-2 metszőfog, 1-1 szemfog és 2-2 őrlőfog található. Az ember teljes, maradó fogazatát 32 fog alkotja. A felső és az alsó fogsorban, a jobb, illetve a bal oldalon 2-2 metszőfog, 1-1 szemfog, 2-2 kisőrlő és 3-3 nagyőrlő található. A maradó fogazat kb. 18 éves korra alakul ki, ekkorra fejlődnek ki a leghátsó nagyőrlők, a bölcsességfogak.
A nyálat a szájüregbe nyíló nyálmirigyek termelik. 3 pár nagy nyálmirigyünk van. A nyál nedvesen tartja a szájüreg nyálkahártyáját, nyálkaanyaga részt vesz a szilárd táplálék falattá formálásában. Az enzimek egyik csoportja, amelyek a lebontó folyamatok reakcióiban vesznek részt, azokat segítik. Működésüket úgy kell elképzelni, mintha molekuláris darabolószerszámok lennének, mert az általuk elősegített reakciókban mindig valamilyen nagyobb molekulák bomlanak kisebb részekre.Emésztőenzimet is tartalmaz, amely megkezdi a Több száz glükóz (szőlőcukor) alapegységből álló poliszacharid, ami a növényi sejtek fő tartalék tápanyaga. Növényi eredetű élelmiszerekben található meg.keményítő és a Több száz glükóz (szőlőcukor) alapegységből álló poliszacharid, ami az állati szervezetek egyik tartalék tápanyaga. A májban, és kisebbrészt az izmokban raktározódik.glikogén bontását a szájüregben. A nyálmirigyekben naponta 1-1,5 dm3 nyál termelődik. A nyálelválasztást serkenti az étel látványa, illata, illetve a szilárd táplálék bekerülése a szájüregbe.
A nyelés bonyolult Valamilyen iger hatására végbemenő meghatározott válaszreakció, melyet az idegrendszer szabályoz. A reflexek olyan egyszerű működések, amelyek akaratunktól függetlenül mennek végbe, nem kell odafigyelni a mozgások, reakciók irányítására. Pl. a garatba jutó falat nyelési reflexet vált ki (falat továbbítása a nyelőcsőbe), míg a szembe érkező fény a pupillareflexet (pupilla szűkülése).reflexműködés, amelynek eredményeként a táplálék vagy a szájüregben felgyűlt nyál a nyelőcsőbe kerül. A folyamatban fontos szerepe van a nyelvnek, a garatizmoknak és a lágy szájpadnak. A falatot a felemelkedő nyelv a garat felé tolja. A lágy szájpad felemelkedik és elzárja az orrüreg felé vezető utat. Ugyanekkor a gégefedő hátrabillenve lefedi a légcső nyílását, ezzel kerüljük el a félrenyelést. Végül a falat a garatból a nyelőcsőbe csúszik, ez pedig a gyomorba továbbítja.
A gyomornedvet a gyomor nyálkahártya mirigysejtjei termelik, naponta 1-1,5 dm3 mennyiségben. A gyomornedv sósavat és fehérjeemésztő enzimet tartalmaz. A gyomor nyálkahártyáját vékony, semleges kémhatású nyálkaréteg borítja, amely nem keveredik a gyomornedvvel, és megvédi a gyomorfalat a savas gyomornedv károsító hatásaitól. Ha a nyálkaréteg elvékonyodik, akkor a gyomorfalon sérülések, fekélyek alakulhatnak ki.