Epe
Hasnyál
Bélnedv
Bélszerkezet
A középbél, más néven vékonybél a szerves tápanyagok emésztésének és felszívásának a területe. Első szakaszát jellegzetes alakja miatt patkóbélnek nevezik, ide ömlenek a máj és a hasnyálmirigy emésztőnedvei. A vékonybélben három emésztőnedv, az epe, a hasnyál és a bélnedv közreműködésével a szerves tápanyagok építőköveikre bomlanak. A megemésztett tápanyagok a bélfal hámsejtjein keresztül szívódnak fel a vérbe. A vékonybél belső felületét redők és bélbolyhok nagyobbítják, a bélbolyhokat pedig felszívóhám borítja. Az emésztés és a felszívás így nagyon nagy felületen zajlik.
A májsejtekben képződő epe emésztőenzimet nem tartalmazó, lúgos kémhatású (pH = 8) emésztőnedv. A folyamatosan képződő epe a felhasználásig az epehólyagban raktározódik, és általában étkezések után ürül a patkóbélbe. A bélmozgások hatására a nagy zsírcseppek kisebb cseppekre oszlanak, ezeket az epe körbeveszi, ezért nem állhatnak újra össze. Az ilyen cseppekkel nagyobb összfelületük miatt sokkal könnyebben boldogulnak a hasnyál emésztőenzimei.
A hasnyál a hasnyálmirigy Olyan mirigy, amely váladékát a testfelszínre, vagy egy üreges szervbe választja ki. Ilyenek pl. a verejtékmirigyek és a faggyúmirigyek, melyek váladéka a bőrre kerül, de ide tartoznak a nyálmirigyek, gyomormirigyek, illetve a máj, és bélfal mirigyei is. A hasnyálmirigy kivételes helyzetű, mert emésztőnedvet termelő külső elválasztású részei mellett vannak belső elválasztású sejtcsoportjai is.külső elválasztású mirigysejtjeinek terméke. Lúgos kémhatású (pH = 8), sokféle enzimet tartalmaz, amelyek a zsírokat, a szénhidrátokat és a fehérjéket is képesek bontani. A hasnyál enzimei lúgos közegben fejtik ki hatásukat.
A bélnedvet a vékonybél nyálkahártyájának mirigysejtjei termelik. Enzimjeik többsége szénhidrátokat és a fehérjetermészetű anyagokat bont, de kisebb mennyiségben zsírbontó enzimet is előállítanak. Ezek a hasnyállal és az epével együttműködve emésztik a tápanyagok nagyobb molekuláit. Az építőköveikre bontott bonyolultabb anyagok ennek a folyamatnak köszönhetően válnak felszívhatóvá.
A középbél falának A belső szervek falát bélelő hámszövet és az alatta húzódó kötöszövet-izomszövet által kialakított speciális felület.nyálkahártyája redőzött. A nyálkahártya felszínén apró, mindössze 1 mm hosszú, kesztyűujjszerű nyúlványok, bélbolyhok sorakoznak. A bél belső felülete a redők és a bélbolyhok miatt óriási. A bélbolyhok tengelyében hajszálérhálózat, A főként vizet tartalmazó szövetnedv egy részét a nyirokerek szállítják el és juttatják vissza a keringési rendszerbe.nyirokerek és Az izomszövetek egyik típusa, amelynél a sejtekben rendezetlenül állnak a fehérjefonlak, ezért nem mutatnak harántcsíkolt mintázatot. A simaizomszövet lassú, de kitartó összehúzódásra képes. Emberben a belső szervekben, pl. erek, belek, hörgők falában található meg, a sejtek működése akarattól független.simaizom elemek figyelhetők meg. A hajszálerekbe történik a vízoldékony szerves tápanyagok (pl. cukrok és fehérje alapegységek) felszívása. A vízben nem oldódó zsírok a nyirokerekbe kerülnek. A simaizomelemek összehúzódásaikkal segítik a felszívódott anyagok kiürülését a bélbolyhokból.
