Víz
Ásványi anyagok
Szénhidrátok
Zsírok
Fehérjék
Vitaminok
Tápanyagnak nevezzük azokat a szervezet felépítéséhez és működéséhez szükséges anyagokat, amelyeket a táplálkozás során juttatunk a szervezetünkbe. A szénhidrátok, zsírok és fehérjék mellett az ásványi anyagok, vitaminok, és persze a víz is nélkülözhetetlenek az életműködésekhez. Egészségügyi szempontból nagyon fontos, hogy étrendünk a nemünknek, az életkorunknak és az életvitelünknek megfelelő mennyiségben és minőségben tartalmazza a tápanyagokat.
A sejtek felépítésében résztvevő szervetlen alkotók közül a víz fordul elő legnagyobb mennyiségben, testünk 70%-át alkotja. Szerepe sokrétű: fontos oldószer, szállító közeg és teret biztosít a szervezetben lejátszódó kémiai folyamatoknak. Emellett részt vesz a szervezet hőháztartásának szabályozásában és a Másik nevén belső egyensúly, a belső környezet állandósága. A szervezet alkalmazkdó képessége a külső és belső környezet változásaihoz. Azon folyamatok összessége, melyek a szervezet belső állnadóságát biztosítják.homeosztázis fenntartásában. Naponta kb. 2,5-3 liter víz távozik a szervezetünkből a különböző életfolyamatok során, ezt a mennyiséget pótolni kell. Nagy melegben fokozottabb a vízvesztés, így nyáron nagyobb figyelmet kíván ennek pótlása.
A szervetlen tápanyagok közül az ásványi anyagok a szervezet felépítésében és különböző életfolyamatokban játszanak fontos szerepet. Bár kis mennyiségben van rájuk szükség, de hiányuk problémát okoz.
A szerves tápanyagok közül a szénhidrátok (hétköznapi nevükön cukrok) a legfontosabb energiaszolgáltató vegyületek. Energiaszükségletünk kb. 60%-át szénhidrátokból fedezzük. A táplálékkal általában összetett cukrokat juttatunk a szervezetbe, amelyet az emésztés során bontunk Másik neve glükóz. Egyszerű, hat szénatomos cukor, amely a szénhidrát anyagcsere központi vegyülete, ez a sejtek legfotnosabb energiaforrása.szőlőcukorrá. Az idegsejtek és a vázizmok csak szőlőcukrot tudnak energiaforrásként használni. Magas szénhidráttartalmú táplálékunk a kenyér, a burgonya, a rizs, a gabona- és tésztafélék, továbbá az édességek is.
A zsírok és olajok az energiaszolgáltató és legfőbb energiatároló szerves vegyületeink. 1 g zsírból nagyobb mennyiségű energiát tud nyerni a szervezet, mint 1 g szénhidrátból. A fel nem használt energiát a szervezet A kötőszövetek egyik típusa, amely főként zsírsejtekből áll. Fő szerepe a mechanikai védelem és sejtekben felhalmozott zsír miatt az energiaraktározásban is fontos.zsírszövet formájában raktározza. A zsírok amellett, hogy tartalék tápanyagok, egyben számos vitamin oldószerei is.
Szervezetünk legfontosabb építőkövei: részt vesznek az izmok, a csontok, az inak és a bőr felépítésében. Emellett fontos szerepet játszanak az anyagcsere-folyamatokban mint Olyan szerves vegyület, melynek segítségével olyan reakcióutak nyílnak meg, melyekhez általában kevesebb energia szükséges. Másik neve biokatalizátor.enzimek. A fehérjék alapegységei az aminosavak. 20 aminosav vesz részt a szervezetünk felépítésben, ezek közül kilencet csak állati eredetű táplálék útján tudunk beszerezni, ezek az Olyan aminosavak, melyeket a szervezet nem tud előállítani, ezért csak a táplálékkal vehetők fel. Az állati eredetű táplálékban általában megtalálható az összes aminosav.esszenciális aminosavak. Sok fehérje van a húsfélékben, a tojásban, a tejben és tejtermékekben, a szójában, a babban és a borsóban is.
A vitaminok kis méretű szerves vegyületek változatos szerkezettel. Bár kis mennyiségben van csak szükség rájuk, ám nélkülözhetetlenek a szervezet működése szempontjából, hiányukban betegség alakul ki. Közös jellemzőjük, hogy a szervezetünk nem tudja előállítani őket, ezért a táplálékkal kell felvenni. Csoportosításuk oldékonyságuk alapján történik: vízben oldódik a B- és a C-vitamin, míg az A-, D-, E- és K-vitaminok zsíroldékonyak. Utóbbiakat képes a szervezet raktározni.
