Védekező reakciók

Az immunrendszer a testidegen anyagokkal, az ún. Olyan anyag, amely a szervezetbe jutva az immunrendszer védekező reakcióját váltja ki.antigénekkel szemben védi a szervezetet. A szervezetbe jutó antigének jellegzetes védekezési folyamatot, immunreakciót indítanak el. A védekezési reakciók egy része a fertőzés megelőzését szolgálja. Ezek az antigén fajtájától függetlenül lényegében hasonló módon játszódnak le, vagyis nemspecifikus védekezési reakciók. A védekezés másik formája egy meghatározott antigén ellen irányul, ez az immunválasz. Ebben az esetben a cél a szervezetbe már bejutott kórokozó elszaporodásának megakadályozása.

Nemspecifikus védekezés

Gyulladás

Immunválasz

Azonosítás

Antitestes immunválasz

Sejtes immunválasz

Immunitás fajtái

A nemspecifikus védekezési reakciók

A nemspecifikus védekezésben sok szerv vesz részt, így például a bőr, a bélcsatornát és a légutakat bélelő A belső szervek falát bélelő hámszövet és az alatta húzódó kötöszövet-izomszövet által kialakított speciális felület.nyálkahártya. Ezek együtt képezik a szervezet első védelmi vonalát. A határoló felületek szorosan illeszkedő sejtjei gátolják az idegen anyagok bejutását a szervezetbe, illetve mirigyeik olyan váladékokat termelnek, amelyek elpusztítják a felületükön megtapadó Olyan anyag, amely a szervezetbe jutva az immunrendszer védekező reakcióját váltja ki.antigéneket. A második védelmi vonalat a vérben és a sejt közötti térben található fehérvérsejtek jelentik. A nemspecifikus védekezésben fontosak a A fehérvérsejtek egyik kategóriája. Önálló mozgásra is képesek, és az ereken kívül, a szövetekben is megtalálhatók. Bekebelezéssel pusztítják el a kórokozókat.falósejtek is, amelyek bekebelezik a hám sérülésein keresztül bejutott antigéneket. A nemspecifikus védekezés közvetlenül az antigén megjelenésekor működésbe lép, hatása szinte azonnal jelentkezik. A reakció lejátszódása után nem alakulnak ki memóriasejtek. A nemspecifikus védekezés öröklött, mindenkiben születésétől meglévő rendszer.

Ábra: Falósejt

A gyulladás

A nemspecifikus védekezési reakciók egy részét gyakran gyulladás formájában érzékelhetjük, amelynek tünetei jellegzetesek: a gyulladt terület megduzzad, lüktethet, vörös és fáj, továbbá meleg. A falósejtek a kórokozók legyőzése közben maguk is áldozatul esnek, elpusztulnak. A gyulladás jellemzője lehet még a kialakuló Sérült szövetek törmelékéből, elpusztult fehérvérsejtekből és baktériumok maradványaiból kialakult sárgás színű folyadék.genny, amely a sérült szövetek törmelékéből, az elpusztult fehérvérsejtekből és a baktériumok maradványaiból kialakuló, sárgás színű folyadék.

Nem specifikus védekezés reakciók

Az immunválasz

A specifikus immunválasz egy meghatározott Olyan anyag, amely a szervezetbe jutva az immunrendszer védekező reakcióját váltja ki.antigén ellen irányul. A reakcióban a Másik nevük limfociták, a fehérvérsejtek egyik csoportja. Méretük a vörösvértestekhez hasonló, önálló mozgásra nem képesek. A védekezőrendszer tagjaiként szerepük a specifikus immunválasz kialakításában jelentős.nyiroksejtek, azaz limfociták és a nagyméretű falósejtek vesznek részt. A folyamat első szakasza az antigén felismerése, ezt követően aktiválódik a védekezőrendszer, majd lejátszódik az immunválasz. Ennek kialakulásához néhány nap szükséges. A folyamat eredményeként Az immunrendszer működése során a nyiroksejtek egy részéből alakulnak ki, képesek megőrizni az antigén jellemzőit, ezáltal egy következő fertőzés eseten az antigén felismerése és az immunválasz gyorsabban fog lejátszódni.memóriasejtek alakulnak ki. Így a szervezet megőrzi az antigén információját, és ismétlődő megjelenésekor az immunrendszer gyorsabban aktiválódhat.

Az antigén felismerése

Sejtjeink felszínén vannak olyan molekulák, amelyek alapján a nyiroksejtek egy része azonosítja a „saját” sejteket. Ha a nyiroksejtek olyan sejttel találkoznak, amelyen idegen anyag, azaz antigén található, akkor olyan anyagokat termelnek, amelyek riasztják az immunválaszban szereplő sejteket, ezzel aktiválódik az immunrendszer.

Az antitestes immunválasz

Az antitestes immunválaszt a nyiroksejtek által termelt Az immunrendszer által termelt kisméretű fehérjék. Képesek összekapcsolódni az antigénekkel, végül a megsemmisítésükben is részt vesznek. Másik nevük antitest.ellenanyagok (szakkifejezéssel antitestek) alakítják ki. A nyiroksejtek ezeket az anyagokat a vérbe, vagy a szövetnedvbe választják ki. Az antitestek kapcsolódnak az antigénnel (baktériumsejttel, vírussal stb.). A kapcsolódás következtében az antigén-antitest csoport kicsapódik, az antigén hatástalanná válik. Az immunreakció befejezéseként a falósejtek bekebelezik a kicsapódott anyagokat. Az antitestes immunitás mindenféle mikroorganizmus ellen kialakulhat. Az immunválaszban részt vett nyiroksejtek egy részéből Az immunrendszer működése során a nyiroksejtek egy részéből alakulnak ki, képesek megőrizni az antigén jellemzőit, ezáltal egy következő fertőzés eseten az antigén felismerése és az immunválasz gyorsabban fog lejátszódni.memóriasejtek keletkeznek.

A sejtes immunválasz

A sejtes immunválaszban olyan nyiroksejtek vesznek részt, amelyek felismerik a „saját” azonosító jegyek mellett antigént is tartalmazó sejteket. A felismerést követően összekapcsolódnak ezekkel, majd olyan anyagokat termelnek, amelyek kilyukasztják, megölik az antigént hordozó sejteket.

Immunválaszok

Az immunitás és fajtái

Az idegen anyagokkal szembeni védettség (szakkifejezéssel immunitás) lehet öröklött és szerzett.

A szervezetbe jutó mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák stb.) egy részét a szervezet veleszületett, mindig jelenlévő, vagyis öröklött védekező mechanizmusai néhány percen vagy néhány órán belül közömbösítik. Az ilyen mikroorganizmusok tehát nem okoznak betegséget, velük szemben ellenálló az ember.

Élete során mindenki találkozik olyan mikroorganizmusokkal, amelyek átjutnak az öröklött immunitás által alkotott védelmi vonalon, majd immunválaszt indítanak el szervezetében. Az ilyen kórokozók elleni immunreakcióban részt vevő nyiroksejtek egy részéből memóriasejtek képződnek, amelyek egy esetleges újrafertőződés alkalmával gyorsan aktiválják a szervezet védekező rendszerét, és ezzel megakadályozzák a kórokozó elszaporodását. A szervezet ez esetben is ellenálló a kórokozóval szemben, de ez az ellenálló képesség nem veleszületett, hanem szerzett. Hasonlóképpen szerzett immunitást biztosít a baba számára az anyatej: az első fél év során, amennyiben a csecsemőket anyatejjel táplálják, sok fertőzés ellen védettséget jelent számukra az anyatejjel átjutó ellenanyag.

A szerzett immunitás mesterségesen is kialakítható, mégpedig a védőoltások segítségével. Az oltóanyaggal (vakcina) antigént juttatnak a szervezetbe (többnyire a kórokozó hővel elölt vagy legyengített változatát), amely kialakítja az immunválaszt, anélkül, hogy komolyabb betegséget okozna. Az oltás nyomán kialakuló Az immunrendszer működése során a nyiroksejtek egy részéből alakulnak ki, képesek megőrizni az antigén jellemzőit, ezáltal egy következő fertőzés eseten az antigén felismerése és az immunválasz gyorsabban fog lejátszódni.memóriasejtek a valódi kórokozóval történő fertőződés esetén már védettséget nyújtanak. Ezekkel a védőoltásokkal mesterségesen aktiválják a szervezet védekezőrendszerét, ezért az eljárást aktív immunizálásnak is nevezik.

A védőoltások egy másik csoportja kész ellenanyagot tartalmaz egy adott kórokozóval szemben. Ilyenkor a bejuttatott ellenanyag közömbösíti az antigént, megakadályozza a betegség kialakulását. A folyamatban a szervezet saját védekezőrendszere nem vesz részt, ezért ezt az eljárást passzív immunizálásnak nevezzük.

Immunitás és fajtái