EKG
Ultrahang
Érfestés
Vérnyomásmérés
Pulzusmérés
A keringési rendszer állapotának vizsgálatára nagyon sokféle korszerű vizsgálati módszer létezik. A legegyszerűbb vizsgálatok a pulzusszámlálás és vérnyomásmérés, amik akár otthon is könnyen elvégezhetők. A legelterjedtebben alkalmazott orvosi vizsgálat az elektrokardiogram, röviden EKG, amellyel a szívizomzat elektromos aktivitásának változását követik nyomon. Másfajta információkkal is szolgálhat a szív ultrahangos vizsgálata. Az erek állapotát a kontrasztanyaggal történő érfestéssel lehet feltérképezni.
Az elektrokardiogram készítésekor a test meghatározott pontjain (pl. csukló és boka, mellkas) elektródákat helyeznek el a bőrfelületre, és egy műszer segítségével regisztrálják a szívciklus során a szíven áthaladó elektromos jeleket. Az elektromos hullámokat számítógép monitorján követik nyomon, vagy papírszalagra nyomtatják.
Az eljárás során a szív billentyűinek, üregeinek állapotát ultrahang alkalmazásával derítik fel. Az ultrahangok visszaverődését képi jellé alakítják át, és monitoron jelenítik meg. A módszerrel megállapíthatók a billentyűk rendellenességei és a szív üregrendszerének eltérései. Észlelhetők a szívben esetlegesen kialakult vérrögök is, amelyek ha elszabadulnak, akkor érelzáródást okozhatnak.
Az érfestés során egy vékony csövön, katéteren keresztül kontrasztanyagot juttatnak a vizsgálni kívánt érszakaszba, és röntgenkészülék segítségével derítik fel az ér esetleges elzáródását, szűkületét vagy az érfalon található lerakódásokat. Legtöbbször a szívkoszorúereket, az aortát, illetve az agy ereit vizsgálják ezzel a módszerrel. Az érszűkület helyén az eret különböző eljárásokkal kitágítják, súlyosabb esetben áthidalást (bypass) alkalmaznak.
A vérnyomás mérésekor a nagy vérkör artériás rendszerében kialakuló legmagasabb és legalacsonyabb nyomást határozzák meg. A felső érték a nagy artériákban mérhető nyomás a bal kamra összehúzódásakor. Az alsó érték a bal kamra két összehúzódása közötti „nyugalmi” érték. Egészséges ember vérnyomása 16/10 kPa = 120/80 Hgmm. Magasvérnyomás-betegsége (hipertónia) van annak, akinek a vérnyomása tartósan 140/90 Hgmm felett van. A vérnyomás méréséhez régen higanyos kézi pumpás vérnyomásmérőt és fonendoszkópot használtak, ma már modernebb, egyszerűbben használható műszerek helyettesítik ezeket. Az új vérnyomásmérő készülékek egy kijelzővel ellátott mérőegységből és egy felfújható mandzsettából állnak. A mandzsettát a felkarra kell húzni úgy, hogy a belőle kijövő cső vagy a rá rajzolt jelzés a könyökhajlat területén legyen. Innentől elegendő megnyomni a készülék „start” gombját, és a gép elvégzi a mérést, majd kijelzi a kapott adatokat. Fontos, hogy a mérést nyugodt, mozdulatlan testhelyzetben végezzék, mert a mozgás zavarhatja az érzékeny műszert. A vérnyomásmérő készülék általában a pulzust is kijelzi.
A szív összehúzódásainak megfelelően az artériás rendszeren ritmikus lüktetés, azaz pulzushullám fut végig. A pulzus könnyen kitapintható azokban a nagyobb artériákban, amelyek a bőrfelszín közelében, illetve csont felett futnak. Egészséges felnőtt ember pulzusa 70-75/perc. A gyermekek szívveréseinek száma ennél az értéknél valamivel magasabb. A pulzusszámot leggyakrabban a csukló alsó felén, a hüvelykujj felőli oldalon mérik, itt általában könnyen kitapintható a csuklóartéria. Mérésre gyakran alkalmazzák még a nyaki verőereket is, amelyek a nyak két oldalán, a gége mellett tapinthatók ki könnyen.
