Vese
Vizeletképzés
Húgyutak
A kiválasztó szervrendszer egészsége
A kiválasztó szervrendszer részei a vesék, a húgyvezetékek, a húgyhólyag és a húgycső. A vesék feladata a káros és felesleges anyagok eltávolítása a szervezetből. Kiemelkedően fontos szerepük van a belső környezet állandóságának biztosításában, mivel többek között szabályozzák a testfolyadékok (szövetnedv, vér) térfogatát, ionösszetételét, kémhatását is. Emellett eltávolítják a szervezetből a sejtanyagcsere káros bomlástermékeit (pl. karbamid, húgysav). A képződött vizelet a húgyutak további részein át távozik a szervezetből.
A vese páros, bab alakú szerv, amely kéreg- és velőállományból áll. Homorú oldalán artéria lép be a szervbe, és ugyanitt lép ki egy véna, valamint a képződött vizeletet szállító húgyvezeték is. A szerv felépítési és működési egységei a nefronok. Ezek a mikroszkopikus csőrendszerek alkotják a vese belső állományát, vesénként több mint egymillió van belőlük. A nefronok csatornáiban történik a kiválasztás. Több nefron elvezető csatornája közös gyűjtőcsatornába torkollik, a gyűjtőcsatornák pedig a vesemedencébe nyílnak. A húgyvezeték a vesemedencéből vezeti ki a vizeletet.
A nefronok első része a vesetestecske. Az ebbe vezető verőér elágazik, hajszálérgomolyagot alkot. A bevezető artéria átmérője nagyobb, mint a kivezető artériáé. A hajszálerekben és a tokban lévő nyomáskülönbség hatására az áramló vérből folyadék szűrődik át a tok üregébe. A hajszálerek falán átszűrődött fehérjementes vérplazma a szűrlet, amely a káros és felesleges anyagok mellett még hasznos molekulákat, például Másik neve glükóz. Egyszerű, hat szénatomos cukor, amely a szénhidrát anyagcsere központi vegyülete, ez a sejtek legfotnosabb energiaforrása.glükózt is tartalmaz. Térfogata 180 liter naponta, amely azt jelenti, hogy túlnyomó része visszaszívódik a vérbe a nefronok elvezető csatornáinak, illetve gyűjtőcsatornáinak területén. Az elvezető csatornák kezdeti szakaszán szívódik vissza a vérbe a glükóz teljes mennyisége és a sók nagy része. Az elvezető csatornák távolabbi szakaszain és a gyűjtőcsatornákban további víz- és sóvisszaszívás történik a szervezet szükségleteinek megfelelően. Emellett a csatorna falában található sejtek kiválasztják a vérből a szervezet számára felesleges anyagokat (pl. gyógyszerek, festékek stb.), majd a gyűjtőcsatornába juttatják. A vizeletté alakuló szűrlet egészséges emberben már csak vizet, sót és nitrogéntartalmú bomlástermékeket (karbamidot, húgysavat) tartalmaz. A gyűjtőcsatornákat elhagyó vizelet térfogata átlagosan 1,5 liter naponta.
A húgyutak feladata a vesében képződött vizelet elvezetése, annak átmeneti tárolása és külvilágba juttatása. A vesékből induló húgyvezetékek vékony csövek, amelyek simaizomzatának Másik neve féregmozgás. Egy cső hosszanti és körkörös izomrétegeinek váltakozó összehúzódásaival alakul ki, és hullámszerűen halad. Általában a bélrendszernél hangsúlyozódik ki, de nem csak ott fordul elő a szervezetben. A petevezetékre és a húgyvezetékre is jellemző.perisztaltikus mozgása a vizeletet a húgyhólyagba továbbítja. A húgyhólyag fala izmos és tágulékony. Feladata a vesékben folyamatosan képződő vizelet tárolása a vizelet ürítéséig. A hólyagban lévő vizelet mennyiségének növekedése körülbelül a 2-3 dl mennyiség elérésekor váltja ki a hólyagfal feszülésén keresztül a vizelési ingert, de akár 0,5 liter vizelet tárolására is képes. A húgycső a húgyhólyagból induló páratlan szerv, amelyek határán záróizom található. Vizeletürítéskor a záróizom elernyed, a hólyag izomzata pedig összehúzódik, ezért a vizelet a húgycsövön keresztül a külvilágba jut.
