Vázizomzat
Izom-összehúzódás
Izomanyagcsere
Izomműködések
Az emberi test vázrendszerének mozgatásáért 350 kisebb-nagyobb izom felelős, amelyek a fej, a nyak, a törzs, a kar vagy a láb izmait alkotják. A Másik neve vázizomszövet. Az izomszövetek egyik típusa, ízeltlábúakban és gerincesekben fordul elő. Hosszú, sok sejt összeolvadásával keletkező rostok alkotják, amelyekben a fehérjefonalak jellegzetes sávos mintázatban rendeződnek el, innen kapta a szövet a nevét. Gyors és nagy erejű összehúzódásra képes, viszont fáradékony.harántcsíkolt izomszövetből álló vázizomzat a test legnagyobb tömegű szervrendszere. Az izmokat harántcsíkolt izomrostokból álló izomkötegek építik fel. A kötegeket és magát az izmot is kötőszövetes burok borítja. Az izom-összehúzódás energiaigényes folyamat, az izomrostok tápanyag- és oxigénellátását dús érhálózat biztosítja. Az izmot A kötőszövetek egyik típusa, amelyet általában sűrűn, párhuzamosan futó rostok és a közöttük található sejtek alkotnak. A fehérjerosotok sűrűsége és lefutása miatt nagy a fizikai ellenállóképessége. ebből a szövetből épülnek fel az ínszalagok és az ízületi szalagok is.tömött rostos kötőszövetből álló inak rögzítik a csontokhoz. A rögzülési pontok közül az egyik az izomeredés, a másik az izomtapadás. Az elmozdulás az utóbbi helyen jön létre.
A harántcsíkolt izmok működési egysége a sok sejtmagvú izomrost, amelynek alakja hosszúkás, belsejében rendezett fehérjefonalakból álló rendszer található. Ezek az izomfonalak, amelyek úgy rendeződnek el, mint két kéz, amik, ujjaikkal egymás felé mutatnak, vagy épp a fogaikkal szembefordított fésűk. Az izomrostok összehúzódását az okozza, hogy a szemben álló izomfonalak képesek egymás közé becsúszni. Mivel az egyik végük rögzítve van, az izomfonalak összecsúszásakor maga az izomrost is megrövidül, a rostok rövidülése pedig a teljes izom alakváltozását okozza. Amikor az izom elernyed, az izomfonalak szétcsúsznak eredeti pozíciójukba.
Az izomműködés az izomfonalak egymáson való elcsúszásán alapul, amely nagyon energiaigényes folyamat. A nyugalmi állapothoz képest a működő izomrostok 20–100-szor több energiát használnak fel. A megfelelő oxigénellátású izmokban az összehúzódáshoz szükséges energia jórészt a glükóz Másnéven sejtlégzés. A lebontó folyamat során a sejtek a szerves anyagokat oxigén felhasználásával oxidálják, kisebb molekulákra bontják, ebben a reakciósorozatban az életműködésekhez felhasználható energia keletkezik, ezen kívül pedig szén-dioxid is.biológiai oxidációjából származik. A Másik neve glükóz. Egyszerű, hat szénatomos cukor, amely a szénhidrát anyagcsere központi vegyülete, ez a sejtek legfotnosabb energiaforrása.szőlőcukorból képződő energia felhasználása közben szén-dioxid és jelentős mennyiségű hő is felszabadul. A glükózt az izmok csak kis mennyiségben tárolják, ezért izomműködéskor a biológiai oxidáció alapanyagait, a glükózt és az oxigént, az izmokat sűrűn behálózó erek szállítják az izomszövetekhez. Intenzív és tartós izomműködéskor az izom érhálózata nem biztosít elegendő oxigént, ezért az izomrostokban Lebontó folyamat, melyben a sejtek a szerves anyagokat oxigén felhasználása nélkül bontják kisebb egységeikre. A sejtlégzéshez hasonlóan itt is keletkezik energia, csak sokkal kevesebb, és általában tejsav, vagy alkohol is képződik a reakciók során.erjedés is történik. Ebben a folyamatban a glükóz lebomlása más úton zajlik, amellyel kevesebb energia nyerhető, viszont tejsav is keletkezik. Az edzettségi szintet meghaladó izommunka során fellépő fáradtság és izomláz jórészt az izomrostokban felhalmozódó tejsavnak köszönhető.
Az izmok Olyan külső környezetből, vagy szervetetből érkező hatás, amely ingerületi állapotba hozza az azt felfogó sejtet. Az inger hatására a sejt anyagcseréje megváltozik, pl. az izomrost összehúódik, a mirigysejt váladékot bocsát ki.inger hatására húzódnak össze. Az összehúzódás ingere közvetlenül egy idegsejtből származik. A vázizmaink egy részét akaratlagosan működtetjük, más részük akaratunktól függetlenül húzódik össze és ernyed el. Ha csak egyetlen inger éri az izmot, akkor rángás következik be, vagyis az izom rövid időre és kismértékben összehúzódik, majd elernyed. Ha egymást követően több inger éri az izmot, akkor az ingerek sűrűségétől függően teljes izom-összehúzódás következhet be.
A test vázizomrendszerében találhatók olyan párok, amelyek működése egymással ellentétes mozgást eredményez, ilyenek a hajlító- és feszítőizmok. A végtagokban a hajlítóizmok működése során az ízületek behajlanak, a feszítőizmok működése pedig kinyújtja azokat.
Az ellentétes mozgást végző izmokon túl sok olyan izmot is találunk a vázizomzatban, amelyek egy adott mozgásnál egyszerre működnek, segítik egymást. A törzs bonyolult izomrendszerében a hajlító és feszítő működésekért például jellemzően nem egy izom felelős, hanem izomcsoportok együttműködésével jönnek létre.
